Elektromos fűtőpanel - mi is az és miért szeretjük?
Elektromos fűtőpanel. Mi is az, mit takar a fogalom, miért keverik sokan az infrapanellel, valójában miért konvektor a fűtőpanel? Ilyen és ehhez hasonló a kérdésekre igyekszem válaszolni a következőkben.
Az elektromos fűtőpanel név bizony már több, mint 2 évtizede használatban van Magyarországon. A név összeforrt a norvég fűtés vagy norvég panel kifejezésekkel. A NOBO magyarországi forgalmazója honosította meg. Ma már a fűtőpanel elnevezés valójában hibásnak tekinthető, hiszen a fűtőtest maga nem fűt, nem sugároz meleget. Gyakorlatilag a készülékházban alul elhelyezett fűtőbetét meleg levegőt készít és konvekciós fűtést hoz létre, azaz valójában elektromos konvektor! Mivel azonban a magyar közbeszédben így honosodott meg, így fűtőpanelként a konvektorokat vesézzük ki.
(Ha szakszerűen néznénk, akkor az elektromos fűtőpanel valójában nemcsak konvekciósan fűt., hanem a hőenergia egy részét infrafűtéssel továbbítja, kellemes hőérzetet hozva létre a felhasználója számára.)
Konvekciós fűtés – konvekciós fűtőbetét
A panel belsejében az alsó részen helyezkedik el az elektromos fűtőbetét, mely kialakításánál fogva elsősorban a levegőt melegíti és nem sugározza a hőt. A képen egy „X” keresztmetszetű fűtőbetét látható, de van egy vagy kétsoros elrendezésű is. A lényeg, hogy a nagy alumínium felület a levegővel érintkezve felmelegíti azt, ami könnyebb fajsúlya miatt felfelé áramlik, a helyébe pedig hideg levegő érkezik, konvekciós hőáramlásba hozva a helyiség levegőjét. Kialakul egy úgynevezett „meleg henger”, ami a helyiség minden részére eljuttatja a meleg levegőt.
Teszi mindezt ventilátor nélkül, teljesen csendben!
Konvekciós fűtőbetét, „kerámia mag”
A kerámia fűtőbetét szó, ami nagyon sok esetben az érdeklődőinknél társul az elektromos fűtőpanelekhez. Pedig ez a legkisebb rész az egész fűtőtestben. A kerámia rész tulajdonképpen csak a fűtőbetét közepén végigfutó fűtőszál körül van, annak a hőjét osztja el az alumínium hőleadó felé. Tehát helyesen ez inkább csak egyszerű kerámia mag! Nem ez dolgozik valójában, csak segéd szerepe van.
Nemcsak a norvég fűtőpanelek, hanem bármely más hasonló felépítésű elektromos fűtő készülék is így működik, legyen az francia (ATLANTIC, NOIROT, THERMOR)
Kerámiát egyébként ősrégi hősugárzókon is találhatunk, ahol az izzószál a hőt jól bíró kerámiára volt feltekerve. És itt van az egyik nagy különbség is a gazdaságtalan és tűzveszélyes hősugárzókhoz képest.
Egy elektromos fűtőpanel (konvektor) fűtőbetétje ugyanis szabályzott hőmérsékletű, hővédelemmel ellátott, max. 300-350 Cfok körüli lehet. Mivel a viszonylag alacsony hőmérséklet miatt a panelen keresztül áramló levegőben lévő por és szennyeződés sem ég el, így nem lesz egészségtelen a működés asztmára érzékenyebb felhasználók számára sem.
Mivel konvekciós a működés, így maga a készülékház nem melegszik fel nagyon, nem okozhat balesetet. Vannak külön gyerekszobába ajánlott egészen alacsony felületi hőmérsékletű fűtőpanelek is, például az Adax Neo, ahol az egész fűtőrész tulajdonképpen el van takarva és a dizájn előlap 50-60 C fokos csak.
Így ezeket a modern készülékeket természetesen nyugodtan használhatjuk nemcsak felügyelt, otthoni környezetben, hanem magukra hagyva nyaralóban pl. fagymentesítésre is!
Beszéltünk már a fűtési mechanizmus hangtalanságáról.
De mi a helyzet a hőtágulásból eredő zajokkal, pattogással? A mai panelek fűtőbetétje már rugalmasan vagy mozgási lehetőséggel rendelkező felfogatási rendszerrel rögzített, így a kerámia magos alumínium lamellás fűtőegység gyakorlatilag a készülékháztól függetlenül tud mozogni felmelegedéskor és lehűléskor.
Elektromos fűtőpanel szabályzása, a fűtés vezérlése, takarékosság
Korszerű elektromos fűtőpanelek fogyasztását hasonlítva, ha nincs vezérlés vagy van termosztát, de ugyanolyan hőfokra van beállítva azt találjuk, hogy a fogyasztás ugyanannyi. Mindegy mi a márka, a fogyasztás csak a vezérlés milyenségétől, a termosztát fajtájától függ. Ahogy szoktam mondani a hozzám fordulóknak, az elektromos fűtés fogyasztása úgy csökkenthető, ha nem használjuk, amikor nincs szükség rá, vagy csak annyira, amennyire épp szeretnénk.
„Alap” termosztát, manuális állítás
A fűtőpanelek kiinduló termosztátját az ERP előírások miatt már csak kiegészítő fűtéshez, időszakos villanyfűtéshez illik használni.
Ez az egyszerű vezérlés mechanikus vagy elektronikus áram megszakítással a beállított hőfokon tartja a szoba hőmérsékletét egy bizonyos hiszterézissel, mely általában 0,5 fok. Ez azt jelenti, hogy pl. a panel termosztátját 22 fokra állítva a vezérlés addig fűt, míg a szobahőmérséklet el nem éri a 22,5 fokot, majd kikapcsol. Ahogy a szobahőmérséklet ezután csökken és eléri a 21,5 fokot, a termosztát újra indítja a fűtést. Ez a ki- és bekapcsolás akár percenként is történhet, össze-vissza az adott körülményektől, légáramlástól függően. Nem kell vele foglalkoznunk, a lényeg, hogy kellemes hőmérséklet van-e a szobában!
A manuálisan állítható termosztátoknál az elektronikus (processzoros vezérlés) mellett elérhető mechanikus verzió is, ahol az áram megszakítását sajnos halljuk is kattanó hang formájában. Az egyszerűbb termosztátos konvektorok bizony többet is fogyasztanak, ezért főfűtésre nem is ajánlottak.
Fejlett vezérlés, programozható termosztát
A mai korszerű, ERP READY főfűtésre is javasolt fűtőpanelek tartozékai, természetesen beépítve a készülékházba. Egyes fűtőpaneleknél (GLAMOX) a termosztát cserélhető, így megkönnyítve az esetleges javítást!
Ahogy eddig is láttuk, a fűtőpanelekben nincs teljesítményszabályzás, a teljesítmény szabályzását tulajdonképpen az üzemidő módosításával érjük el, az elektromos panel vagy nulla vagy maximális teljesítményt (áramot) vesz fel.
A napi/ heti programozásra képes vezérlésekkel akár napi több idősávban változtathatjuk a hőmérsékletet a helyiségben, ECO hőfokra engedve a hőfokot, amikor nem vagyunk otthon vagy alszunk. Az ECO hőmérséklet 3-4 fokkal alacsonyabb, mint az általában nekünk kellemes Komfort hőfok. Nagyobb eltérésnél már túlfogyasztás léphet fel. Nem jó, ha hagyjuk teljesen lehűlni a lakást, mert a visszafűtés nem lesz gazdaságos.
A programozás saját tesztjeink szerint is 15-20% fogyasztáscsökkenést hozhat!
Egy korszerű termosztát fogyasztáscsökkentő funkciói között van még a jelenlét érzékelés (ATLANTIC ALTIS), az ablaknyitás érzékelés (szellőztetés érzékelés) vagy a wifis távoli elérés is. (ADAX NEO WIFI, BEHA, stb.)
Élettartam, garancia
Elektromos fűtőpanel: mozgó alkatrészünk nincs, hővédelem van. Mi az ami elromolhat? Sok év tapasztalat és sok tízezer Magyarországon eladott villany fűtőpanel is bizonyítja, hogy gyakorlatilag csak elektronikai meghibásodás szokott előfordulni. A fűtőbetét meghibásodása igazából csak egyedi eset lehet, élettartama hosszú, így arra akár 10-20 év garanciát is adhatnánk, ha külön ezt néznénk. Ezért a teljes készülékre adott általában 5 év garancia a korrekt megoldás, sőt norvég fűtőpanelekre további 3 év kiegészítő garancia is vásárolható.
Norvég infrapanel
Igen, tényleg sokan jönnek be norvég infrapanel után érdeklődve szaküzleteinkbe. A fentiekben elmondtuk, hogy a norvég panelek is konvekciósan fűtenek, azaz semmi közük a sugárzó, infrafűtéshez, így az elnevezés sem helyes. A norvég fűtőpanel valójában egyszerű elektromos konvektor, ha csak a fűtési mechanizmusát nézzük.
Gazdaságos és energiatakarékos
A fentiek alapján látható, hogy egy elektromos fűtőpanelben semmi nincs, ami a bevezetett áram hővé alakulását megakadályozná. Nincs benne mozgó alkatrész (ventilátor), nincs benne hőátadó közeg (olajradiátor). A villamos energia gyakorlatilag 100%-ban hővé alakul, így joggal nevezhetjük energiatakarékos vagy gazdaságos fűtétestnek.
Elektromos fűtőpanel elhelyezése
Egy elektromos fűtőpanel elhelyezése kizárólag vízszintesen történhet a fűtési mechanizmus miatt. (Igen tudjuk, hogy az Adax Neo jól néz ki függőlegesen, meg jobban elfér, de úgy nem működik sajnos…) A padlószinttől mért magasság 12-15 cm az optimális. Egyrészt takarítható az alatta lévő rész, másrészt a levegő akadály nélkül tud beáramlani a fűtőbetéthez és a termosztát érzékelője is így ad megfelelő értéket a szabályzáshoz.
További fontos dolog, hogy az elektromos fűtőpanel elé ne tegyünk közel semmilyen bútort, legyen legalább 60-80 cm előtte, szintén a megfelelő konvekciós áramlás kialakulása végett. Sarokba sem jó tenni, főleg a jobb oldali részt, ahol a termosztátot esetleg becsapja a „megszoruló” levegő.
Sokan kérdezik, hogy lambériára, gyúlékony anyagra is fel lehet-e rögzíteni a paneleket. Természetesen nyugodtan felrakhatóak, a fűtőegység felfelé dolgozik, azaz egy elektromos fűtőpanel hátoldalánál nincs számottevő melegedés. A konzol által biztosított légrésen kiszellőzik a meleg. Ezért is nincs sok értelme a hővisszaverő fóliának sem a készülék mögött, hisz nincs sugárzó hő.
Fogyasztás, méretezés
Erről a témáról külön is írtunk részletesen itt: Elektromos fűtőpanelek fogyasztása
A lényeg, hogy egy helyesen méretezett elektromos fűtőpanel a fűtési idényben átlagosan kb. 6-8 órát működik naponta, ennyi a napi üzemideje 21-22 C fokos szobahőmérsékletnél. Azaz a 24 órának kb. az egyharmadát tölti fűtéssel.
Például egy 2000 Wattos panelnél napi 12-16 kWh fogyasztással számolhatunk folyamatos használatnál.
A méretezés normál hőszigetelésnél és belmagasságnál kb. 100W/m2 vagy 35 W/m3, de használják KALKULÁTORUNKAT, ahol rengeteg egyéb tényezőt is figyelembe veszünk. Vigyázzanak egyes cégek ajánlására, ahol a forgalmazott fűtőpanel különlegességére hivatkozva 75W/m2 az ajánlás, de ez alulméretezést eredményez…
Semmilyen korszerű fűtőpanel szükséges teljesítménye nem függ a fajtájától, hiszen 100% hatékonysággal működnek! A méretezés az épületfizikai tulajdonságok függvénye!