Gázfűtés vagy villanyfűtés? – MELYIK A NYERŐ?
Gázfűtés vagy villanyfűtés a jobb? Melyiket válasszuk? Az elektromos fűtés vagy valamelyik gázfűtés (konvektor, cirkó, kondenzációs kazán) a gazdaságosabb? Biztos, hogy csak a rövidtávú költségeket nézzük?
Örökösen előforduló téma az elektromos fűtések kapcsán, hogy mennyi a fogyasztás, melyik a jobb: gázfűtés vagy villanyfűtés.
Elektromos és gázfűtések hatásfoka
1 m3 gáz ára alapdíjakkal szolgáltatófüggően bruttó 150-160 Ft/m3 körül mozog. Mivel 1 m3 gáz energiatartalma 34 MJ, ez átszámolva kwh -ra kb. 9,44 kwh, így 1 kwh “felhasznált” gázenergia ára 17 Ft 100% hatásfok esetén.
A kiinduló szorzónk tehát eleve nem 3, hanem 42/17= 2,5 (ahol a 42.-Ft az 1 kwh villamos energia ára!)
Bizony minden egyes fűtési fajta más és más hatásfokkal működik. Nemcsak a tüzelőanyag felhasználási módja, hanem még a külső hőmérséklet is befolyásoló tényező!
Egy központi fűtéses rendszerben nemcsak a kazán határozza meg a végleges fogyasztást és hatásfokot!
Továbbá szintén csökkenti a végleges hatásfokot a kazánon kívüli csőrendszer, szivattyú, puffertartály, tágulási tartály, kémény! Illetve a kivitelezés és tervezés minősége!
Van ilyen az elektromos fűtésnél? Ugye!:)
(Szerintem már ennyiből is érthető, hogy miért nem lesz soha igaz a 3x szorzó…)
Mivel az elektromos fűtéseket mindenki elsősorban a gázfűtéssel – a közhasználatban sajnos szinte mindegy milyen típussal – akarja összehasonlítani, ezért álljon itt egy rövid összefoglaló a gázos rendszerekről.
Kirívó példaként nézzünk egy elavult, 20-30 éves, parapetes gázkonvektoros fűtést. Itt a valós – nem laboratóriumi, üzem közbeni – hatásfok bizonyosan kisebb, mint ami a leírásban szerepel maximális terhelésen, mert egyébként nemigen igazolható sokéves tapasztalatunk.
Mi is igazolja ezt? Több, mint egy évtizede foglalkozunk elektromos fűtések forgalmazásával. Már a kezdettől az egyik leggyakoribb feladatunk volt az elavult gázkonvektorok cseréje valamilyen korszerű, termosztátos elektromos fűtőtestre.
Gyakorlatilag sok ezer konvektor kiváltása után sem nagyon volt olyan vevőnk, aki nem igazolta volna vissza, hogy az új elektromos fűtése kevesebbet vagy legfeljebb ugyanannyit fogyaszt, mint a régebbi konvektora. Ebben az adatban persze nemcsak a régi, konvektorok hatásfoka az egyik tényező, hanem az egyenetlen vezérlés, és a programozhatóság hiánya is!
A mai gyártású, korszerűnek mondható, programozható termosztáttal felszerelt gázkonvektor típusokra a fentiek nem vonatkoznak, ezekkel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatunk nincs!
Gázkazánok hatásfoka valójában
A kazánok hatásfokát számos tényező befolyásolja. Az elmúlt évtizedekben a tüzeléstechnikai hatásfoknak volt jelentősége a kazánok kiválasztásnál, méretezésénél. Ez a névleges, vagy méretezési állapotban, valamint folyamatos üzemben mért hatásfokot jelenti. Ezen adat mindössze egy idealizált vagy más néven névleges hatásfok.
Pedig a kazánhatásfok csak különböző terhelések mellett értelmezhető korrekten. A leggyakrabban a névleges terheléshez tartozó kazánhatásfokot adják meg. Ekkor a kazánégő teljes terheléssel üzemel, nincs készenléti veszteség, mert folyamatos az égő működése.
Részterhelésnél – túlméretezett kazánnál szinte mindig így üzemel a kazán – viszont a kazánégő szakaszosan üzemel. Az égő bekapcsolt állapotának és a kikapcsolt állapotnak az arányát a korrigált kazánterhelés adja meg.
A kazán hatásfoka részterhelésen az alábbiakat veszik figyelembe – a kazán hatásfoka részterhelésen, a kazán hatásfoka névleges terhelésen, a korrigált kazánterhelés, a kazán fajlagos készenléti vesztesége a kazánterheléshez tartozó kazánvíz hőmérsékleten.
Kazán éves hatásfok
A fűtési időszak nagy részében a kazán részterheléssel üzemel. A tüzelőanyag fogyasztásával ezért az ilyen működés közben értelmezhető hatásfok lesz arányban.
Az éves hatásfok meghatározásához az egyes részterhelések megfelelő idősávjait veszik figyelembe (más a részterhelés ősszel, télen, stb). Az egyes részterhelésekhez pedig más és más valós hatásfok tartozik, melyek átlagából határozható meg az éves hatásfok is.
Esettanulmányok alapján néhány példa:
- szabványosan kazán állandó (80/60 fok) kazánvíz hőmérséklet üzemmel 73-90% hatásfok közt változik. Éves hatásfok: 84%
- szabványos kazán 2x túlméretezve: 58-85%. Éves hatásfok: 75%
- alacsony hőmérsékletű kazán állandó üzemben: 86-92%. Éves hatásfok: 90%
Azaz látható, hogy az itthon szokásos túlméretezés mennyire nem tesz jót a fogyasztásnak és jelentősen csökkenti az éves hatásfokot!
Akkor gáz vagy elektromos fűtés?
Valós magyarországi viszonyok közt a helyzet még rosszabb, hiszen az időjárás messze nem olyan zord , mint Németországban, azaz a kazánunk még többet üzemel az alacsony terhelésű időszakban!
További hatásfok rongáló egy rossz, hőszigeteletlen kémény is, fejletlen vezérlés, stb.
És ez a szám még mindig csak egy olyan szám, amely nem veszi figyelembe az adott házba (lakásba) telepített rendszer egyéb összetevőit, azok működését, veszteségeit.
Hogy ne kerülgessük tovább a “forró kását” (csak közelítés), de tapasztalatilag sokszorosan visszaigazolt:
Egy lakásban üzemelő, nagyon jól tervezett és kivitelezett kondenzációs kazános központi fűtéstől egy korszerű elektromos fűtés végeredményben kb. 50-80%-al fogyaszthat többet. De bizony egy fűtésrendszernél ez csak egy szempont.
Ne felejtsük el figyelembe venni az a beruházási költséget, karbantartásigényt, élettartamot, gondtalan használhatóságot, kezelhetőséget, vezérelhetőséget, komfortérzetet, esztétikai szempontokat, megújuló energiás kiszolgálhatóságot sem, ahol bizony általában az elektromos fűtés nyer…
Gáz vagy villany? – Következtetés
A fentiek természetesen ma kapható, korszerű gázkazánokra vonatkoznak. Azaz kijöhet az az egyszerű következtetés is, hogy egy régi, túlméretezett, rossz vezérlésű gázkazános rendszert lecserélve egy korszerű elektromos fűtésre, bizony közelíthetjük az előző évi gázos rezsiszámlát.
Persze itt mondhatnánk azt is, hogy akkor nem célszerűbb egy alacsony hőmérsékletű kazánra cserélni a rendszert?
Sok látogatónk elmondhatja, hogy bizony lebeszéltük az elektromos fűtésről, mert egy egyszerű kazáncserével alacsonyabb rezsit érhettek el. De, ha pl. teljes rendszert cserélnénk mindenestől, akkor már el lehet gondolkozni, hogy jobban megéri-e egy jóval kisebb beruházás igényű elektromos rendszert telepíteni, a maradék pénzből pedig csökkenthetjük a házunk hőleadását utólagos hőszigeteléssel vagy éppen napelemrendszert telepíthetünk.
Fűtésrendszer kialakításánál, korszerűsítésénél is érdemes hosszabb időben gondolkozni. Áramot még mindig egyszerűbb termelni otthon, mint gázt!
(Az eredeti cikk 2014 évi, kérjük figyelembe venni ezt az újabb, korszerűbb gázkészülékekkel való hasonlításnál!)