Konvekciós fűtés (hőáramlásos fűtési mechanizmus)
Konvekciós fűtés az elektromos konvektoroknál
Hogyan fűtenek a konvektorok?
Egyszerűen a fűtőtest alján beáramlik a hideg levegő, mely a panel belsejében a nagy felületű lamellás fűtőegységen keresztül felmelegszik, és a magas hőmérséklet különbség miatt a felső nyitott bordákon keresztül a meleg levegő beáramlik a légtérbe.
Nincs benne sem ventilátor, se izzószál, mely égetné és keringetné a port, az egészségre semmilyen ártalmas, vagy kétes fizikai és élettani hatást nem okoz, egyszerűen, a termodinamika, a hideg és meleg levegő fajsúlykülönbsége elvén működik.
A konvektorok a legjobb hatásfokot megfelelő magasságban a falra szerelve adják le.
Régebben mi is javasoltuk – mint általában az minden forgalmazó -, az ablak alatti elhelyezést, a friss levegő áramlásba való hozzákeverése céljából. Azonban így nem épp a legjobb hatékonysággal működnek. Az ablak biztos nem lesz párás, de:
Az ablak a ház legrosszabb hőszigetelésű felülete. Még a legjobb ablak is legalább 3-szor több hőt enged át, mint a falak. Az ablak alá rakott konvektorból a felfelé áramló levegő már rögtön az elején elveszti hőenergiája jó részét, mielőtt a szoba belsejébe kerülne és ott a pl. a falakat is felmelegítené. Nem beszélve pl. az ablak előtt lévő függöny zavaró hatásáról!
Azaz egy belső falon működő konvektor konvekciós fűtése biztos nagyobb hatékonysággal fog működni!
Konvekciós fűtésű norvég, francia és egyéb elektromos fűtőtestjeinket nemcsak 2011 óta üzemelő webáruházunkban, hanem 2024-es fejlesztésű, méretezést is azonnal segítő webshopunkban is megtalálja itt:
Fontos, hogy a konvekciós fűtés nem infrafűtés, hiszen az infrafűtés közvetítő közeg (levegő) nélkül működik. (Boltjainkban gyakran keverik és pl. norvég infrapanelt keresnek…)
Az elektromos konvektorok (fűtőpanelek) és a konvekciós fűtés hosszú idő óta nagy népszerűségnek örvendenek az észak- és nyugat-európaiak körében.
Tiszta fűtési mód, a kazánoknál és más rendszereknél lényegesen olcsóbban és egyszerűbben telepíthetőek.
A napjainkban forgalmazott konvektorok már általában kerámia magos, lamellás (bordás) speciális alumínium ötvözet fűtőbetéttel melegítik a lemezek között áramló levegőt. Ez az egysoros, kétsoros vagy X keresztmetszetű fűtőbetét hővédelemmel ellátott, csak 3-400 fokos hőmérsékleten működik, így a hatásfoka is jobb, mint a régi izzószálas fűtőtesteké!
Vezérlés – termosztát
Nem lenne értelme a szuper fűtőegységnek, ha annak működését nem szabályoznánk. Általában beépített, ritkábban pedig cserélhető termosztát végzi a vezérlést elektronikusan (processzoros vezérlés) vagy nagyon ritkán mechanikus ki- és bekapcsolással. Általában nincs teljesítmény vezérlés, vagy megy vagy nem a teljes teljesítménnyel.
A termosztát érzékenységétől függ, hogy mennyi a hiszterézise, azaz a beállított hőmérséklethez képest mennyi a „játéka”. A fejlettebb fűtőpanel termosztátok általában 0,3 C fok hiszterézissel működnek, azaz például egy 20 fokra állított termosztát 19,7 és 20,3 C fok között tartja a szoba hőmérsékletét.
Elmondható, hogy az elektromos fűtőtestek fogyasztásánál a legfontosabb tényező a szuper vezérlés megléte. A fűtőtestek hatásfoka közelít a 100%-hoz, így a fogyasztás csak úgy csökkenthető gazdaságosan, ha feleslegesen nem megy a fűtőbetét.
A nagy érzékenység mellett így komoly szerep jut a programozhatóságnak (ne a komfortos hőmérsékleten működjön, mikor például munkaidőben nem vagyunk otthon, de legyen meleg mikorra hazaérünk, stb.) vagy a wifis távoli elérésnek.
Teljesítmény vezérlés, azaz inverteres vezérlés azért már van, például a VIGO vagy Electrolux bizonyos készülékeiben.
Ennek a vezérlésnek ott van értelme inkább, ahol nemcsak konvekciós, hanem érezhető, meleg sugárzás is létrejön. A csökkentett teljesítménynél külső melegebb időben is egyenletesebb melegen tartható a fűtőtest.
BŐVEBBEN A FŰTŐKÉSZÜLÉKEK FAJTÁIRÓL ITT!