Konvekciós fűtés (hőáramlásos fűtési mechanizmus)
Konvekciós fűtés az elektromos konvektoroknál
Hogyan fűtenek a konvektorok?
Egyszerűen a fűtőtest alján beáramlik a hideg levegő, mely a panel belsejében a nagy felületű lamellás fűtőegységen keresztül felmelegszik, és a magas hőmérséklet különbség miatt a felső nyitott bordákon keresztül a meleg levegő beáramlik a légtérbe.
Nincs benne sem ventilátor, se izzószál, mely égetné és keringetné a port, az egészségre semmilyen ártalmas, vagy kétes fizikai és élettani hatást nem okoz, egyszerűen, a termodinamika, a hideg és meleg levegő fajsúlykülönbsége elvén működik.
A konvektorok a legjobb hatásfokot megfelelő magasságban a falra szerelve adják le.
Régebben mi is javasoltuk – mint általában az minden forgalmazó -, az ablak alatti elhelyezést, a friss levegő áramlásba való hozzákeverése céljából. Azonban így nem épp a legjobb hatékonysággal működnek. Az ablak biztos nem lesz párás, de:
Az ablak a ház legrosszabb hőszigetelésű felülete. Még a legjobb ablak is legalább 3-szor több hőt enged át, mint a falak. Az ablak alá rakott konvektorból a felfelé áramló levegő már rögtön az elején elveszti hőenergiája jó részét, mielőtt a szoba belsejébe kerülne és ott a pl. a falakat is felmelegítené. Nem beszélve pl. az ablak előtt lévő függöny zavaró hatásáról!
Azaz egy belső falon működő konvektor konvekciós fűtése biztos nagyobb hatékonysággal fog működni!
Fontos, hogy a konvekciós fűtés nem infrafűtés, hiszen az infrafűtés közvetítő közeg (levegő) nélkül működik. (Boltjainkban gyakran keverik és pl. norvég infrapanelt keresnek…)
Az elektromos konvektorok (fűtőpanelek) és a konvekciós fűtés hosszú idő óta nagy népszerűségnek örvendenek az észak- és nyugat-európaiak körében.
Tiszta fűtési mód, a kazánoknál és más rendszereknél lényegesen olcsóbban és egyszerűbben telepíthetőek.
A napjainkban forgalmazott konvektorok már általában kerámia magos, lamellás (bordás) speciális alumínium ötvözet fűtőbetéttel melegítik a lemezek között áramló levegőt. Ez az egysoros, kétsoros vagy X keresztmetszetű fűtőbetét hővédelemmel ellátott, csak 3-400 fokos hőmérsékleten működik, így a hatásfoka is jobb, mint a régi izzószálas fűtőtesteké!
Vezérlés – termosztát
Nem lenne értelme a szuper fűtőegységnek, ha annak működését nem szabályoznánk. Általában beépített, ritkábban pedig cserélhető termosztát végzi a vezérlést elektronikusan (processzoros vezérlés) vagy nagyon ritkán mechanikus ki- és bekapcsolással. Általában nincs teljesítmény vezérlés, vagy megy vagy nem a teljes teljesítménnyel.
A termosztát érzékenységétől függ, hogy mennyi a hiszterézise, azaz a beállított hőmérséklethez képest mennyi a „játéka”. A fejlettebb fűtőpanel termosztátok általában 0,3 C fok hiszterézissel működnek, azaz például egy 20 fokra állított termosztát 19,7 és 20,3 C fok között tartja a szoba hőmérsékletét.
Elmondható, hogy az elektromos fűtőtestek fogyasztásánál a legfontosabb tényező a szuper vezérlés megléte. A fűtőtestek hatásfoka közelít a 100%-hoz, így a fogyasztás csak úgy csökkenthető gazdaságosan, ha feleslegesen nem megy a fűtőbetét.
A nagy érzékenység mellett így komoly szerep jut a programozhatóságnak (ne a komfortos hőmérsékleten működjön, mikor például munkaidőben nem vagyunk otthon, de legyen meleg mikorra hazaérünk, stb.) vagy a wifis távoli elérésnek.
Teljesítmény vezérlés, azaz inverteres vezérlés azért már van, például a VIGO vagy Electrolux bizonyos készülékeiben.
Ennek a vezérlésnek ott van értelme inkább, ahol nemcsak konvekciós, hanem érezhető, meleg sugárzás is létrejön. A csökkentett teljesítménynél külső melegebb időben is egyenletesebb melegen tartható a fűtőtest.
BŐVEBBEN A FŰTŐKÉSZÜLÉKEK FAJTÁIRÓL ITT!